ZOOFARMAKOGNÓZIA

ÖNGYÓGYÍTÓ HÁZIÁLLATOK


A zoofarmakognózia az állat természetes ösztönéből fakadó öngyógyító képességének felhasználása a holisztikus állatorvosi terápiában.

Bizonyára tapasztalta már, hogy a kutyája vagy macskája füveket, gyógynövényeket rágcsál, olykor szabályszerűen ráveti magát azokra. Miért teszik ezt a háziállataink? A túlélést szolgáló ősi ösztön vezérli őket, mely a háziasítás ellenére is tovább él bennük.


Jól megfigyelhető ez a vadonban élő állatoknál

  • A csimpánzok emésztési problémáik kezelésére kifejezetten olyan keserű növényeket fogyasztanak, melyek nem tartoznak a táplálékaik körébe.
  • Az ara papagályok rendszeresen nagy csapatokban lepik el a felszíni agyagos területeket, hogy az elfogyasztott agyaggal semlegesítsék azokat az alkaloidákat (növényi mérgeket), melyek a táplálkozásuk során a szervezetükbe jutnak.
  • A mezei nyulak a parazitáik elleni védekezéshez gazdag hatóanyag tartalmú vadnövényeket használnak, mint pl. a kamilla, a kakukkfű, a lándzsás útifű.
  • Az öngyógyítás képességeivel házi- állataink is rendelkeznek


    Ha háziállatainknak megadjuk a lehetőséget, hogy maguk válasszák ki, éppen mely anyagokra, növényekre van szükségük jó közérzetük, egészségük helyreállításához, akkor abban segítünk nekik, hogy megelőzhessék bizonyos betegségek kialakulását, elkerülhessék a felesleges szenvedést, vagy potenciálisan akár az életüket is megmenthetjük. Az öngyógyítás ösztönével minden háziállatunk születésénél fogva rendelkezik, legyen szó kutyáról, macskáról vagy lóról. Ezt az ösztönüket a háziasítással sem veszítették el. Azokat az anyagokat (ásványokat, növényeket), melyek adottak voltak az állat evolúciója során, a háziállataink is orvosságként ismerik fel, és azt is tudják, hogy ezekből mekkora dózisra van szükségük. Az állatok ezeket a növényeket mindig is használták, hogy a túlélésüket biztosítsák – e nélkül az öngyógyító ösztön nélkül már minden állat régen kipusztult volna.


    Civilizált környezetben is termé- szetesen


    Tegyük lehetővé a háziállatainknak, hogy hozzájuthassanak szárított növényekhez, gyógy-földekhez, olajokhoz és illóolajokhoz, és így maguk választhassák ki a szükségleteiknek megfelelő anyagokat, a nekik megfelelő mennyiségben és gyakorisággal. A mai civilizált környezetben ezt a biztonságos és igen hatékony öngyógyítást az alkalmazott zoofarmakognózia kínálja állataink számára.


    A természet patikája

    Különböző növényi és ásványi anyagokat kínálunk az állat számára, hogy szabadon, igényei szerint választhassa ki közülük a neki legmegfelelőbbeket. Ezek az anyagok:

  • illóolajok
  • széndioxid-extraktumok
  • macerátumok
  • hidrolátumok
  • algák
  • különböző agyagok
  • szárított növények és még sok másfélék lehetnek.

  • Rendkívül fontos a kezelés során felhasznált növények, kivonatok, és azok feldolgozásának minősége, tisztasága.


    Hogyan alkalmazzuk a zoofarma- kognóziát?

    Egy konzultáció során az állatnak esszenciális terápiás olajokat (illóolajok), gyógynövényeket, olajokat, gyógy-földeket, algákat és természetes ásványi anyagokat kínálok fel meghatározott sorrendben és kombinációban a fennálló tüneteinek megfelelően. Az állat önállóan kiválasztja a szükséges kivonatokat, és így vezet végig a konzultáció során. A felkínált kivonatokat megszagolja, belélegzi, nyalogatja vagy megeszi. Kutyák és macskák gyakran hempergőznek a szárított gyógynövényekben, vagy akár meg is mutatják a testükön, hogy pl. hová kérik felvinni az olajokat.


    A kulcs: a megfigyelés

    Az állat reakciójának pontos és nagyon alapos megfigyelése a kezelés kulcsa. Testbeszédének olvasásával felismerem, hogy a felkínált anyagok közül mely kivonatokra van szüksége, és melyekre nincs. Az olyan reakciók, mint például az ásítás, a pislogás, a lefekvés, hosszabb-rövidebb alvás, transzszerű tekintet és még sok más apró jel alapján tudom eldönteni, hogy mire van szüksége, hogyan alakítsam ki a terápiát.

    A konzultáció során egy kutya általában 4-6 kivonatot választ ki. Ezeket a következő napokban, hetekben legalább naponta egyszer újra felkínáljuk, hogy így támogassuk a további öngyógyulását. A dózist és a bevitel módját az állat maga dönti el.


    Állapotfüggő érzékelés


    A legtöbb másodlagos növényi anyagcsere termék (kivonat, illóolaj, macerátum, stb.) keserű, ezért egy egészséges állat számára nem vonzó, csak akkor veszi ezeket magához, ha ténylegesen szüksége van rá. Érdekes a jelenség, mert úgy tűnik, mintha az egyébként kellemetlen ízű anyag nagyon ízlene az állatnak mindaddig, amíg szüksége van rá. Amint eléri a megfelelő dózist, megváltozik az ízérzékelése, és nem fogyaszt többet a keserűnek érzett anyagból, leáll az „öngyógyszerezéssel”.

    Engedd, hogy az állat vezessen!


    – ez a zoofarmakognózia vezérgondolata. Az állat tudja, melyik a legjobb anyag a számára, milyen formában kívánja magához venni, és mekkora dózisra van szüksége. A módszer sikerének kulcsa, hogy hagyjuk az állatot szabadon dönteni. Két állat azonos panaszok esetén is különböző anyagokat választhat magának. Minden állat egy individuum, egyedi genetikai, biokémiai sajátosságokkal és pszichikai adottságokkal, ezért az öngyógyítás anyagainak kiválasztása is nagyon egyedi. A zoofarmakognózia minden állatfajtánál alkalmazható, legyen szó házi-, haszon-, vagy vadállatokról. Az e módszeren alapuló kezelés már olyan állatokon is segített, melyekről állatorvosi szempontból lemondtak.

    A helyes diagnózis felállításához mindenképpen kérje a módszerhez értő állatorvos segítségét! A terápiát csak orvosi útmutatás szerint szabad folytatni!

    Az alkalmazott zoofarmakognózia előnyei az állat szempontjából:

  • aktivizálja az öngyógyító erőket
  • erősíti az immunrendszert
  • a probléma okát célozza meg, és nem csak elnyomja a tünetet
  • pontosan illeszkedik az állat specifikus szükségleteihez
  • fizikai, érzelmi és mentális szinten is hat
  • elmélyíti a kapcsolatot és a kommunikációt az állat és a gazdája / terapeutája között.
  • Még több információ a ZOOFARMAKROGNÓZIÁRÓL:

    http://kimintvet.hu/zoofarmakognozia-osztonbol-fakado-gyogyitas/
    Hívjon most!